A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (394) Deseda (355) Gombák (218) Horgászat (200) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. június 14., hétfő

Pálcát tör...

Nagyon kedveltem az "öreget". Legjobban a gerincességét szerettem.
Egyenes volt a tartása, szálegyenes és mint mondtam gerinces! Ez nem azt jelenti, hogy ne tudott volna meghajolni. Dehogynem! Tudott amikor kellett. Akkor viszont nagyon szépen, szinte elegánsan tudott meghajolni. Szép szabályos íven hajlott az a gerinc! Ezt szerettem benne a legjobban. Meg mást is. Az az igazság, már nagyon a szívemhez nőtt!
Az évek során nagyon sokszor vittem el magammal horgászni. No nem mindig, de nagyon sokszor. Mint ma is. Ma jött Zsömi is, mert nem igérkezett állandó napsütés. Az elmúlt héten, a nagy kánikulában nem tettem ki a nap erejének, mert nincs hová bújnia a csónakban. Az "öreg" viszont velem volt mindig. Mint mondtam, ma is! Lehorgonyoztam a bedőlt tölgy elé a nyílt vízre és a törpe gyékény elé dobtam az úszókat. A nap időnként bárányfelhők mögé bújt és gyenge szellő is borzolta a vizet. Nagyon kellemes napnak igérkezett. Fertályóra sem telt el, jött a kapás. Sikerült a halat elfordítani a gyékényfaltól, elegáns ívben hajlott a gerinc, tartotta az erőt. Minden előzmény nélkül történt a baj! Az "öreg" gerince váratlan megroppant, majd eltört! Beleroppant egy talán másfeles pontyba. Alig hittem! Nem erőltettem tovább, nehogy tetézzem a bajt. Veszni hagytam a halat, inkább az "öreget" mentettem. Az első horgászbotom, amit Melinda ajándékozott nekem 1994 karácsonyára. Rákövetkező évben, mikor először váltottam engedélyt a Desedára, akkor használtam először, még 1995-ben! Azóta horgásztam az "öreggel" rendszeresen. Nem láttam rajta sérülést, repedést. Egy hete még szépen tartotta a húsz kilós busát, végig a harc alatt. Lehet, akkor fáradt el igazán! Meg a tizenöt dolgos esztendő során! Nagyon csúnyán tört a spicc felőli rész, majdnem középen. Nem tudom lehet-e javítani? Remélem! Érdekes, de tegnap Mariannal pont arról beszélgettünk, hogy milyen jól szolgál az "öreg" és igazán megérdemel már egy új orsót. A régi kezdi "enni" a damilt a görgőnél. Nem érdemes javítani, kifutott típus. Most orsóra nincs gond. Megroppant az "öreg" és pont ott, hol a tölgy is tört a viharban.
Egyben akarom látni, még akkor is, ha nem bír el többé halat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése