A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (394) Deseda (355) Gombák (218) Horgászat (200) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. december 27., hétfő

Fogatos

Ha már a "zetoros" kapcsán szóba hoztam a fogatost, üsse kő elmesélem! Úgy kezdődött az is, hogy beosztottak az öreg hajtó mellé segíteni. Reggel kannás tejet, délelőtt tápot szállított általában, meg ami alkalmilag még akadt.
Rakodni kellett mellé a segítség, de szerencsémre engedte a hajtást is, sőt nem is bánta. Én szerettem a lovakat, csak addig nem nagyon akadt velük dolgom, így aztán örültem az újabb lehetőségnek. Gyönyörű szép két állat volt és mint kiderült nagyon okosak! Meg is mutatta az "öreg"! A falu közepén üzemelt a kocsma, mellette négyes kereszteződés. Teljesen mindegy volt, melyik irányból érkeztünk, ha a lovak nem kaptak "utasítást" a szárral, akkor beálltak a kocsma elé. Elképesztően okosak voltak! Megálltak a kereszteződésben, az egyik jobbra, másik balra nézett el és ha nem jött semmi, akkor befordultak, majd beálltak az épület elé. Balra nagy ívben is! Mindig az épület elé, soha nem az átellenes oldalra! "Öreg mesterem" kiokosított róla, ezt azért tudták, mert olyan helyzet és időpont nem létezhetett, hogy Ő ne állt volna meg egy fröccsre, mikor arra vitt az útja. Márpedig sokszor vitt és ezért délután már szenderegni szokott a bakon a lovak meg tették a dolgukat. Amit az évek során megszoktak! Egyik ilyen "szendergős" délután a szomszédos faluból baktattunk kifelé és ott is beálltak a krimó elé! Eszembe nem volt az egyenes utcán irányítani őket! Az "öreg" is jól volt idomítva, mert azonnal felpattant a szeme, ha nem rázkódott a segge alatt a szekér. Délutánra estek a TSZ tagoknak engedélyezett fuvarok is. Ezeken aztán megesett ókor, hogy a sok megbeszélni való miatt megragadt az "öreg" valakinél. Akkor nélküle vettük "hazának" az irányt, csak a kocsma előtt kellett húznom a száron egyet és onnét már a majornak mentek a lovak, az istállóig!         ( A kép illusztráció: Bikalon készítettem.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése