A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (353) Gombák (217) Horgászat (198) Úton (167) Madarak (153) Családi (134) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (70) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2011. augusztus 11., csütörtök

Bogaras ...

Havasi cincér.
Csodálatosan "megkonstruált szerkezet", méltán tartják hazánk legszebb cincérének. Nevével ellentétben középhegységekben is előfordul.
Hazánkban védett, de Európa több országában is, már szigorúan védett és veszélyeztetett fajnak számít.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata.
Örülök a találkozásunknak, mert eddig még nem volt szerencsém hozzá. Több mint fél évszázadot váratott magára. Talán a hatodik este -már Pötiék is megérkeztek- épp a bográcsozáshoz szükséges faanyagot "karatéztam" össze, mikor észrevettem. Egy farönk tetejéről integetett hosszú csápjaival. Volt annyira rendes és megvárta, míg elrobogtam a gépért s visszaértem.

Aznap este még volt egy bogaras kaland. A lakókocsi mögött raktam meg a tüzet és mivel besötétedett kivezettem a hátsó ablakon egy erős fényerejű lámpát. Annak a fénye aztán odacsalt -sok más apró mellett- két lódarazsat. Azok azbeszt bevonatúak lehettek, mert rendre támadták -és neki is repültek többször- a tűzforró égőt és az ernyőt. Visszahűlni meg rátelepedtek néha a fenyő legalsó ágaira, majd újra mentek a fénynek. Nem csípem a fajtáját, mert csíp. Egyiket megpróbáltam lecsapni, ettől aztán idegesen nekiállt körülöttem "rohangászni". Persze hogy rám ragadt kicsit az idegessége. Szerencsére Melinda hozta a Mortein-t. Az valami remek cucc! Rájuk pisszentettem egyet-egyet és csudát láttam. Ilyet legutóbb háborús filmeken láttam. Úgy fogtak talajt, mint a lelőtt vadászgépek.

Ezt a gyönyörű bikát meg Melinda vette észre a hegyen -tán a harmadik nap-, mikor a kivilágított Visegrádot. a Fellegvárat és a Dunakanyart bámultuk. Nem is értem, miként vette észre a sötétben a sötét bogarat? Gyorsan felpakoltam a legközelebbi fa törzsére, nehogy megtapossuk.

Ez a leányzó meg az első este akadt utunkba. Könnyen vége lehetett volna amúgy sem hosszúra tervezett életének, mert a faház körül téblábolt a fűben, miközben mi meg pakoltuk be a cuccainkat. Megörültem neki, mikor észrevettem és felpakoltam a hajdan volt szilvafa tuskójára modellkedni. Nagyon megilletődött szegényem, mert még fertályóra elteltével is ott ácsorgott.

Na jó! Ma már nem "bogarászok" tovább. Jó éjszakát mindenkinek!

7 megjegyzés:

  1. Ez valóban szép. Hős cincért már láttam, havasit még nem. Most már van hozzá fogalmam.

    VálaszTörlés
  2. Nemrég jártunk a Hatlábúak birodalma című kiállításon a Természettudományi Múzeumben. Azóta más szemmel nézem a rovarokat, bogarakat. Vannak közöttük igazi remekmekművek. Mindegyik egy csoda, mindegyik másképp védi magát, van amelyik a színével, van amelyik furfanggal.
    Köszönöm, hogy megismertettél ezzel a cincérrel. Még az jutott eszembe, hogy mekkora élmény lehet veled együtt kirándulni, hiszen te észreveszed és ismered is ezeket a szépségeket.
    Ágnes

    VálaszTörlés
  3. A cincérek gyönyörű, majdnemhogy elegáns bogarak.

    VálaszTörlés
  4. Blogod jobb mint egy állathatározó a kalandokkal :) Köszi szépen!!! Ügyesek vagytok, hogy ilyen jó képeket készítettek és meg is találjátok a modelleket :)

    VálaszTörlés
  5. - Én meg még nagy hőscincérrel nem találkoztam. :)
    - Igazad van, sok a kis remekmű köztük is és a természetben másutt is, sőt az egész természet egy remekmű.
    Abban igazad van, már "ráhegyeztem" magam és sok mindent észreveszek ami felett talán más átsiklik. Lassan mint egy indián. Szakállas indián. :)
    Viszont sajnos túl sok mindent nem ismerek. Nagyon sokszor hazahozom képen a "zsákmányt" és idehaza határozgatok. A héten már például két olyan gombafajt is találtam, mit még határozókkal sem tudtam egyértelműen azonosítani. Egyiket még a gombaszakértő sem. Na az ilyet aztán végképp nem szabad fogyasztani!
    - Tényleg azok. Nekem viszont az orrszarvúbogár a kedvencem.
    - Ez igen nagy dicséret! Én köszönöm kedvességed! :)

    VálaszTörlés
  6. Bogaras....., de ennyire!(ügyes fotók)

    VálaszTörlés
  7. - Még ennyirébb! Köszönöm!

    VálaszTörlés