A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (353) Gombák (217) Horgászat (198) Úton (167) Madarak (153) Családi (134) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (70) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2011. augusztus 29., hétfő

Szádelői-völgy

Probléma probléma hátán! Megoldottuk.
Először is, kicsit későre járt már mire "leestünk" Torna várából és nem tudtuk igazán, mi vár ránk? Úgy döntöttünk bevállaljuk, legfeljebb már sötét lesz a kifelé vezető úton. Nagyjából úgy is lett.


Második probléma -legalább is nekem-
a sziklakanyon bejáratának fotózásánál adódott. Szomszédaink olyan "ügyesen" húztak el egy nagyfesz vezetéket, hogy minduntalan ott éktelenkedett a képen, ha a bejáratot a kétoldali hegyfalakkal együtt akartam befogni. Így lettek aztán két részletben a hegyek.

Azután jött az út. Eleinte erősen emelkedik az amúgy jól járható, de a forgalom elől elzárt út. De nem ez volt az igazi "probléma", hanem a látvány. Annyira szép a szurdok, az út mentén -hol jobbról, hol balról- futó Szár-patakkal, a magas hegyfalakkal, az őstermészettel, hogy egyszerűen képtelenség tempósan haladni. A völgy mélye hűvös, igazán kellemetes a nyári túránál.

Túlzás nélkül állíthatom, gyönyörű szép és különleges egy hely az 1954 óta védettséget élvező mészkő szoros.
A több kilométer hosszú, háromszáz méter mély szoros alja helyenként csak tíz méter széles. Mégsem éreztem egyszer sem, hogy a hegyek súllyal nehezednének, hogy össze akarnának roppantani. Túl szép ahhoz és túlságosan szerethető, semmint nyomasztó lehetne.

Még egy probléma, ami most derült ki az archiválás során. Nagyon sok képet elszúrtam. Tudom az okát mert már nem először "ugrottam be" ennek a hibának. Ezért most kétszeresen is bosszant. Azért vannak értékelhetők és bemutathatók.
Amúgy meg úgyis vissza akarok menni. Az idén már nem, majd ... Majd.

9 megjegyzés:

  1. Csodás helyeken jártatok...elszúrtál egy pár képet? Sebaj, én is azért készítek sokat, hogy legyen köztük jó is...

    VálaszTörlés
  2. - Nem egy párat. Több párat. Sok párat. :)

    VálaszTörlés
  3. Vannak értékesek!!! Különben nem tudnál semmit mutatni ;)
    Ez szerintem mindenkivel előfordul, legalább is velem biztosan XD

    VálaszTörlés
  4. Ezek viszont szépek és köszönöm, hogy láthattam:)

    VálaszTörlés
  5. - Akadt pár szerencsére. :)
    - Én köszönöm kedvességed! :)

    VálaszTörlés
  6. Amikor ilyen bejegyzéseket olvasok, mindig eszembe jut, mintha nem is itthon járnánk-kelnénk. Megyünk összevissza külföldre, s közben saját hazánkat nem ismerjük.
    Hogy a képekből nem sikerül néhány! Hát üsse kő! Legalább nem vagyok egyedül - megsúgom én is kidobok jónéhányat, aztán meg sóvárgok, hogy oda még vissza kell menni.

    VálaszTörlés
  7. - Olyannyira egyetértek veled, hogy akár én is írhattam volna. :)))

    VálaszTörlés
  8. Gyönyörű helyek:)
    Lám nekem már nem is kell máshová mennem, ha a természet különlegességeire áhítozom:)

    VálaszTörlés
  9. -Azért csak menj! Vagy gyere. Itt a Deseda és az arborétuma. :)

    VálaszTörlés