Visszahozom a témát, mert még nem értem az út végére, csak egyéb közlendők miatt félbeszakítottam a túrát.
Hogy is mondta az udvarias terminátor? - Bocsánat, hogy félbe szakítottam!
Baktassunk!
A Huszártemplomot elhagyva szép komótosan felbaktattunk az Anningerre, egészen pontosan a Jubileumswarte kilátóhoz. Majd arra fel!
A kilátót az arra tévedő tériszonyos túrázóknak tervezték anno, ez jól látszik a szellős, rácsos és kissé nyüzügének tűnő vasszerkezeten. Ha netán még valaki félős is lenne, megnyugtatásképp ráírták, max 12 fő egyszerre. Odafent, vidáman fütyül a szél talpunk alatt s remek a kilátás. Az első képen a nyüzüge, másodikon egy látkép, harmadikon meg ahogy átlátni az egész hóbelevancon. Alant Melinda ballag lefelé, emitt a két bakancsorr az én szagosom eleje. Hát nem belóg a képbe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése