A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2016. július 21., csütörtök

Törés, csonkolás, átültetés

Legutóbbi portyám lapáttöréssel ért véget. Eltörött a jobbkezes lapátrésze.
Túl nagy meglepetés nem ért, mert sérült volt, több alkalommal javított és korhadásnak indult. Ráadásul a lapát gerincrésze, a főtartó korhadt be, idő kérdése volt csak a törés. Ha a kikötőhöz közelebb éri a vég, azt nem bántam volna, így elvacakoltam egy darabig az erős szembe széllel míg bevergődtem az állásomba.
Úgy döntöttem, vége a sérülések kezelésének, drasztikusabb megoldás kell!
Csonkoltam hát a sérült evezőt, amputáltam róla a törött tollat egy jó darab nyéllel együtt. Az egészséges részig. A csonkolt részt viszont pótolni kellett!
Volt nekem eltéve egy szintén csonkolt evezőm, de annak a szára tűnt el anno. Nem tudom miért is, mert én már így, rövid nyéllel kaptam, még akkor, mikor a csónaktestet vettem. Grátisz!
Eddig nem kellett, mert hát mit lehet kezdeni egy darab rövid szárú lapáttal?
Azt, amit most! Végtag átültetés.
Hozzászabtam a nyélhez, kellő hosszra, illesztéssel. Középütt befúrtam mindkét darabba tíz centi mélységbe, abba került be egy tíz milliméter átmérőjű menetes szár, összefogni a csonkokat.
Tíz centi az egyik, tíz a másik felébe. Ez azonban szerintem kevés lenne, mert a fúrás gyengíti az evezőszárat a feszítő hatás pedig idővel hasadáshoz vezetett volna. Ezért kapta kívülről, borításnak, erősítésnek a műanyag csövet. Az eredeti evezőszár vastagabb volt mint a cső belseje, azt méretre csiszoltam, a donor vékonyabb (ezért is, nem a ferde vágásos illesztés mellett döntöttem), azt pedig műanyag szalaggal méretre vastagítottam.
Az összeillesztés volt a legnehezebb. Az eredeti evezőszárba becsavartam a menetes fémszárat majd ráhúztam a műanyag csövet. Utána toltam bele a donor lap szárát. Meglehetősen passzentos lett. Majdnem túl passzentos, de azért sikerült beilleszteni.
Új festést kellett kapjon, mert a donor tolla piros volt, a szára meg sötétkék.

2 megjegyzés: