A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (394) Deseda (355) Gombák (219) Horgászat (200) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2017. február 9., csütörtök

Hajóvontatás

Nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, nagyjából tegnap volt az a nap amikor még a csónakot ki lehetett venni a jégből. Ahogy azt előző nap sejtettem is.
Az éjszaka folyamán a régi jégen felgyülemlett víz befolyt a jég alá illetve a jégpáncél úszott fel, ahol pedig nem, ott az éjszakai fagy húzott az esővíz tetejére 2-3 mm jeget.

Az még a csónakot nem rögzítette vissza a vízzel bélelt jégteknőjébe, alattam szakadt ugyan, de a régi meg elbírt. Kiürítettem a csónakot és a csónaktestet felhúztam a stabil jégpáncél tetejére. Majd kezdődhetett a vontatás.

Be is ugrott rögtön a -Volgai hajóvontatók dala.
"Ej uhnyem!"
"Zúg a Volga, sír a Volga, Súlyos gálya reng a habján. Hóban, szélben, napsütésben Csörg a lánc a Volga partján"
No meg azt is beugrott, jobb ha én nem nagyon állok abba bele, mert az összes ének és orosztanárom visszaküldi a diplomáját. A helyi élővilág nyugalmát már ne is említsem!

Meg oszt minek is vonyítanék ott a jégen? Nem korbácsolt senki, még a szél sem, nem kellett sírva húzni!
Csak nagy körön. A stég alatt nem fért el, esély nem volt a legrövidebb út az egyenes megvalósítására. Körbe kellett húzni s ha már körbe, akkor ajánlott volt a nagy ív. Ajánlott, mert a stég mellett a többi befagyott csónak és a rengeteg karó miatt amúgy sem fértem el, arról nem is beszélve, azok némelyike mellett nagyon meggyengült a régi jég is.

Semmi kedvem nem volt térdig szakadni hogy azzal megteljen üde friss vízzel a kotoncsizmám. Ámbár a jó vérkeringés és a folyamatos munka melegít, azért nulla fokban a kétfokos víz felfűtése időbe telik. Ezt tapasztalatból állítom.
Zsömi annyira lesett a stégről, hogy megszántam, ölbe vettem és beültettem a csónakba kicsit jégen utazni. Nem tetszett neki. Furcsa mód nem érezte magát biztonságban. Pedig ez most nem ringott. Csak sercegett ahogy csúszott. Lehet, pont az nem tetszett neki.
Nos hát, ezt rendesen túlbeszéltem. Kint a csónak, már a "szárazdokkban" pihen. Jöhet a szép napsütés, s nekiesek. Tán már a jövő héten. Ha az előrejelzés beválik, akkor szép napos időnk lesz keddtől, 2.6 fokkal. A legjobb! Nem izzad meg a hátam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése