A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2018. február 16., péntek

Amuri kagyló

Régebben is említettem már, mutattam róla fotókat, írtam is róla. Így hát ez a bejegyzés egy kicsit talán ismétlő jellegű s meglehet lesznek kiknek unalmas, vagy épp nem is érdekli őket.
Tőlük elnézést kérek. De hát sajnos szinte soha nem írhatok olyasmiről és mutathatok olyan fotót ami mindenkinek tetszik.

Legbővebben talán az "Invázió" címet viselő képes írásomban írtam
az amuri kagylóról. Merthogy Magyarországon behurcolt faj és inváziós fajnak számít. Most igyekeztem olyan képeket készíteni, hogy jobban lehessen következtetni a méreteire olyanoknak is, kik még nem találkoztak vele. Vagy ha igen akkor nem ekkorával s emiatt esetleg nem is tudták, hogy amit találtak az nem a nálunk őshonos édesvízi tavi kagyló.
Ezért tettem az amuri mellé egy édesvízit és egy éti csiga házat.
A fotón látható őshonos tavi kagyló mérete kereken 8 cm.
Az éti csiga háza a legnagyobb ért ponton 4,5 cm.
Az amuri kagyló pedig kereken 23 cm!
Az országban, mint már anno említettem, találtak ennél nagyobb példányokat is. Én a Desedában még nem.
De előbb vagy utóbb biztosan beleakadok. Célzatosan nem keresem már ugyan, de a nagy számok törvénye szerint kell legyen a Desedán is az enyémnél nagyobb, s csak idő kérdése, hogy mikor lesz az is az enyém.

2 megjegyzés:

  1. Ellep már minket minden invanzív rovar, növény. Kagylóról még nem hallottam. Szöszke kérdés, de a nevéből következtetve gondolom van köze az Amurhoz... hogy került ide??? 😲 persze hogy került ide a kaukázusi medvetalp pld...bár annak a magját lehozta a Tisza, de ez hogy mászott ide? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akad szép számmal a növényvilágban is és az állatvilágban is.
      Az amuri kagyló folyami kagyló, Ázsiából származik, de nálunk remekül megél a tavakban is. Kínában édesvízi gyöngytermesztésre használják. Állítólag ehető, de én még nem próbáltam.
      A hatvanas években hurcolták be a növényevő amur betelepítésekor. Sokáig nem vették észre a jelenlétét.
      Az amurral együtt érkezett, mert a kagylólárvák a halak bőrében élnek. Most már, hogy itt van és mi is exportálunk nyugatra amurt, vele együtt exportáljuk a kagylólárvákat is.
      Ahogy hozzánk jött, mi is úgy küldjük tovább. Idehaza már szinte minden élővízbe bejutott, hát hódít tovább s szép lassan majd megszállja Nyugat-Európát. Ha már meg nem tette!

      Törlés